Svájc egy alig 41 ezer négyzetkilométeres területű kis ország, amely egyike azoknak az országoknak, amely rendkívül népszerű a magas életminőség, a kiváló munkakörülmények, a magas színvonalú egészügyi ellátás és az üzleti lehetőségek miatt. Svájc Európa egyik legmagasabb GDP-vel rendelkező országa, így sok külföldi szeretne itt dolgozni és élni. Svájc virágzó és stabil modern piacgazdaság, Európa egyik leggazdagabb országa, amely az európai átlagkereset feletti fizetésekben is megnyilvánul. A svájci gazdaság egyike Európa legfejletteb és legstabilabb gazdaságainak. Svájc fizetőeszköze a svájci frank.
Svájc de facto fővárosa Bern, legnagyobb városa pedig Zürich, a fővárosa azonban csak a 4. helyen helyezkedik el az ország legnépesebb városai közül Zürich, Genf és Bázel mögött. Svájc legkiemelkedőbb és leglátogatottabb vidékei a Genfi-tó környéke, illetve az Alpok, települései Interlaken, Locarno, Lugano, Bázel, Zürich, Genf, Lausanne, Luzern.
Svájc úgynevezett szövetségi állam, területét 26 kanton, azaz tagállam alkotja, amelyek korábban mind önálló országok voltak. Svájcban az állam csak bizonyos általános feladatok felett gyakorolja a döntéshozatalt, a legtöbb feladat (oktatási, kantonális adók) az egyes kantonok egyéni döntési jogkörében van. Svájcnak négy hivatalos nyelve van. A lakosság legnagyobb része német anyanyelvű, a második leggyakrabban beszélt nyelv a francia, a harmadik pedig az olasz nyelv. A negyedik hivatalos nyelv a rétoromán, amelyet azonban csak a lakosság kevesebb mint 1%-a beszéli. A lakosság nagy része azonban beszél angolul is, így nem kell kétségbe esned, ezen a nyelven is meg tudod magad értetni.
A kantonok nyelvek szerint:
- Német nyelvű Kantonok: Aargau, Appenzell Innerrhoden, Appenzell Ausserrhoden, Basel-Landschaft, Basel-Stadt, Glarus, Luzern, Nidwalden, Obwalden, St. Gallen, Schaffhausen, Solothurn, Schwyz, Thurgau, Uri, Zug, Zürich.
- Francia nyelvű Kantonok: Genf, Jura, Neuenburg, Waadt.
- Olasz nyelvű Kanton: Tessin.
- Több nyelvű Kantonok: Bern, Freiburg, Wallis (német és francia), Graubünden (német, olasz, rétoromán).
Svájc közúti hálózata az egyik legfejlettebb a világon. A lakosság nagy része kevesebb mint 10 km-re lakik valamelyik autópályától. Svájcban található Európa legmagasabban fekvő vasútállomása (Jungfraujoch, 3454 méter). Vasúthálózata 100%-ban villamosított. 63 repülőtér található Svájcban, ebből 3 nemzetközi légikikötő, 11 regionális reptér, 44 magánreptér, 5 repülőteret pedig a hadsereg a civilszférával közösen üzemeltet. A legnagyobb repülőterek Kloten (Zürich) és Cointrin (Genf). Az egyetlen nemzetközi kikötője a Rajnán található, Bázelban.
Az UNESCO kulturális világörökség része Svájcban: Bern óvárosa, Bellinzona három vára és vásárvárosának védőfala és bástyái, Müstairi Szent János benedekrendi kolostora, Lavaux teraszos szőlőültetvényei, La Chaux-de-Fonds / Le Locle órakészítő városok, Sankt Gallen-i kolostora, Rhaetiai vasútvonala Albulában és a Bernina kultúrtáj (Olaszországgal közös). Svájc leghíresebb múzeumai Bernben (Paul Klee Múzem), Baselben (Tinguely-Múzeum) és Neuenburgban (Dürrenmatt Center) találhatóak.
Svájc Európa egyik legszebb országa, itt minden megtalálható: varázslatos alpesi tájak; kristálytiszta vizű tavak; hangulatos, középkori kis városok. Basel például a svájci-német-francia határnál fekvő Rajna-menti település Európa egyik legszebb városa. Svájc harmadik legnagyobb városa, egyben legöregebb egyetemvárosa, itt található ugyanis az ország legrégebbi egyeteme, amelyet 1460-ban alapítottak. Basel a svájci kultúra fellegvára, kulturális központja. Óvárosa visszarepít minket a középkorba, ahol sok 15. századi épületet láthatunk, az egyik legismertebb, a székesegyház.
Luzern Európa egyik legszebb és legnépszerűbb városa, amely a Luzerni-tó partján fekszik, magas hegyek veszik körül, lélegzetelállító látványt nyújtva. Itt találhatóak a világ legrégebbi fedett fahídjai, a Kapellbrücke és a Spreuerbrücke, amelyek összekötik az óvárost (északi rész) és az újvárost (déli rész). Kapellbrücke a város jelképe, 204 méteres fedett fahíd, amelyet 1365-ben adtak át, ezzel Európa legrégebbi, és második leghosszabb ilyen típusú hídja. Luzernben két kiemelkedő múzeum is található: a Richard Wagner Múzeum és a Verkehrshaus der Schweiz közlekedési múzeum.
A legtöbb embernek Svájcról Zürich jut eszébe. Zürichnek saját hegycsúcsa is van, a 869 m magas Uetliberg, ahová közvetlen vonat is indul a pályaudvarról. Zürich hegyéről, az Uetlibergről mesébe illő kilátás nyílik a hegy lábánál elterülő városra, a csillogó vizű Zürichi-tóra és a svájci Alpokra. A város egyszerre modern és tradicionális: a klasszikus óvárosa a Limmat folyó két partján található, ugyanakkor éppúgy megtaláljuk az üzleti negyedet is. Belvárosa bájos, üzletei káprázatosak. Ebben a városban minden jelentősebb divatmárka (Chanel, Louis Vuitton, Hermés, Miu Miu, Furla) és cukrászda (Ladurée, a helyi érdekeltségű Sprüngli és Péclard) képviselteti magát. A Szent Péter-templom (Peterskirche) Zürich óvárosában eredetileg a 8. században épült, a toronyóra óralapja 6,64 méter, ezzel Európa legnagyobb órája.
Svájcnak több mint 450 fajta sajtja van. Legismertebb fajták az Emmentaler, a Gruyére és az Appenzeller. Svájcban az olasz régióhoz köthető a Gnocchi és a Polenta, a német régióhoz az Appenzeller sajtlepény és az alpesi krumplis-sajtos tészta, a fondü pedig a francia régió sajátossága.
Scájc két nemzeti étele is sajtból készül. Az egyik a fondü (kétféle sajt egy speciális fondütálban megolvasztva, kenyér- vagy sajtdarabkákat mártogatnak bele) és a raclette (szabad tűzön megolvasztott alpesi sajt borssal és paprikával fűszerezve, főtt krumplival és csemegeuborkával tálalva).
A leghíresebb svájci termékek: Nestlé (élelmiszer), Maggi (ételízesítő), Milka (csokoládé), Ricola (gyógynövényes cukor), Toblerone (csokoládé).
Letelepedés
Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de a schengeni övezet része, így a beutazás minden magyar állampolgár számára gyors és problémamentes. Tartózkodási engedély nélkül csak három hónapig tartózkodhatunk Svájcban személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel. Három hónap elteltével mindenkinek, aki Svájcban kíván maradni, munkavállalási és/vagy tartózkodási engedélyért kell fordulnia a svájci illetékes idegenrendészeti hivatalhoz. Svájc és az EU közötti kétoldalú megállapodások eredményeként a tartózkodási engedély megszerzése egyszerű az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárként.
A letelepedési engedélyek fajtái az alábbiak:
- L típusú engedély: érvényességi ideje egy év. A munka elkezdéséhez szükséges úgynevezett leggyengébb vízum. A munkahely váltása vagy elvesztése esetén megszűnik az érvényessége, és az új munkahellyel újat is kell igényelni.
- B típusú engedély: az engedély érvényességi ideje maximum 5 év. Határozatlan idejű munkaszerződés szükséges hozzá. Munkahelyváltás esetén nincs plusz adminisztrációs teendő.
- C típusú engedély: 10 év folyamatos B típusú engedéllyel való svájci tartózkodás után igényelhető, minimum A2-es nyelvvizsgával, de sok kantonban a B1-es szint az elvárt. Határozatlan időre szól, a választásokon való részvétel kivételével szinte azonos jogokat biztosít a svájci állampolgárokkal.
- G engedély: érvényességi ideje egy év, olyan személyek részére állítják ki, akik Svájcban dolgoznak, de egy szomszédos országban van a bejelentett lakóhelyük.
A letelepedési engedély igényléshez az alábbi dokumentumokra van szükség:
- Munkaszerződés
- Bérleti szerződés
- Útlevél vagy személyazonosító igazolvány
Svájc és Magyarország között érvényben levő kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény értelmében a megszerzett jövedelem után csak az egyik tagállamban kell adózni (főszabály: a munkavégzés helye szerinti tagállam). Svájcban a szövetségi felépítéséből adódóan nincs egységes állami adórendszer.
A személyi jövedelemadó fizetése szövetségi, kantoni és önkormányzati szinten történik. Az adófizetés rendszere progresszív, az adókulcs a legtöbb esetben nem haladja meg a 25-30%-ot. Szövetségi szinten az adókulcs kb. 11%, kantoni szinten ennek a duplája lehet. Az adókulcsok között azonban kantononként is számottevő lehet a különbség.
A társadalombiztosítási adókat szövetségi szinten vonják le, és egyenlő arányban fizeti a munkáltató és a munkavállaló.
A nyugdíjjárulék mértéke az éves teljes bruttó kereset 10,1%-tól kezdődik, felső határa azonban nincs.
A munkanélküli járulék a munkavállaló éves teljes jövedelmének 3 %-a. Ezeket a járulékokat szintén egyenlő arányban fizeti a munkáltató és a munkavállaló.
A járulékokat a munkáltató vonja le a munkavállaló keresetéből és fizeti be a társadalombiztosítási szervekhez.
Az egészségügyi adót kantoni szinten vonják le, összege általában az éves jövedelem 1,5 %-a, de kantononként itt is van eltérés.
Svájc egészségügyi rendszere az egyik legjobb a világon. Az egészségügyi rendszer egyesíti az állami, a támogatott magán és a teljesen magánszektort. Magán- és állami biztosítót egyaránt lehet választani. A biztosítási díj nincs összefüggésben a biztosított keresetével, az a választott biztosítóintézettől, a lakóhelytől és a biztosítás típusától függ. A biztosítás magában foglalja a beteg-, baleseti- és anyasági ellátást, az orvosi kezeléseket és gyógyszerellátást, fogászati ellátásra ugyanakkor nem jogosít.
Munkanélküli biztosítással kell rendelkeznie mindenkinek, aki Svájcban vállal munkát, nem önfoglalkoztató, és a törvény szerinti nyugdíjkorhatárt sem érte még el. A járulék egyik felét a munkavállalónak, a másik felét a munkaadónak kell fizetnie. Amíg Magyarországon lakóhellyel rendelkezik, és a svájci biztosítási rendszerbe be-, illetve kilép, a hazai lakóhely szerinti egészségbiztosító felé bejelentési kötelezettséggel tartozik, melynek a biztosítás létrejöttét, illetve megszűnését követő 15 napon belül eleget kell tennie.
Fontos, hogy a svájci biztosítási jogviszony létrejöttét be kell jelenteni itthon, azaz a magyarországi társadalombiztosítást meg kell szüntetni, vagy ideiglenesen szüneteltetni kell, nem lehetsz ugyanis egyszerre két országban biztosított. Arra az időtartamra, amely alatt Svájcban biztosított vagy, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) ideiglenesen érvénytelenítésre kerül. Bővebb információ olvasható a NEAK oldalán.
Svájcban a fizetések svájci frankban kerülnek kifizetésre. A munkáltatók a munkabért pedig bankszámlára utalják, így a béred kiutalása érdekében mindenképp szükséged lesz saját bankszámlára. Svájcban külföldiként bárki nyithat bankszámlát, aki elmúlt 18 éves.
Svájcban több bank közül is választhatsz: PostFinance, UBS, Zürcher Kantonalbank.
A svájci bankszámlanyitás feltétele az alábbiak megléte:
- Érvényes útlevél
- Jövedelem igazolás (elegendő a korábbi bankszámlakivonat)
- Lakcímigazolás
- Letelepedési engedély.
Svájc képekben
